Nagyon szépen köszönöm a kommenteket. <3 Az igazat megvallva én legtöbbször csak azért öntöm a dolgaimat ide, mert nekem segít, hogy kiírom magamból, igazából nem várok tanácsokat, fejsimit, vagy nem tudom. Örülni szoktam nagyon a hozzászólásoknak (bár nagyon rossz vagyok a megválaszolásukban, bocsánat), de most különlegesen rengeteget segített, hogy leírtátok, milyen ez a helyzet a másik szempontjából - basszus, elképesztő, sosem gondoltam volna, hogy ennyire különbözőek lehetünk. Nem tudom, mi lesz, de miután írtatok, meg beszéltem Pillával, már nem látom olyan sötéten a helyzetet. Persze majd kiderül. Szóval köszönöm szépen.
Egyébként nagyon sok dolgom volt ma a suliban, de amolyan jó értelemben véve, szeretem a benti a pörgést. Érzem, látom, hogy jól csinálom, amit csinálok. Mondjuk azt már nem csinálom annyira jól, hogy hazahoztam egy csomó dolgozatot (mondjuk megérdemlem, minek iratok ennyit) meg ellenőrzőt (negyedévi értesítőket kell írni), mindkettő több órás munka, és már most látom, hogy majd vasárnap este állok állok nekik - nem vagyok a munka hőse, na, kell nekem a puncs a karácsonyi vásárban a pihenés.
A héten kábé az összes magántanítványom lemondta az órákat, és általában szoktam ilyenkor nyomulni, hogy keressünk helyette másik időpontot. De most neeeem, azonnal mondtam, hogy nem jössz? oké, sziaaaa! Így tegnap meló után hazajöttem, főztem egy nagy adag sütőtök levest, mindenkinek adtam belőle, és két napja azt eszem ebédre és vacsorára is rengeteg parmezánpehellyel, és szerintem egy hétig tudnám még enni. Annyira szeretem, hogy semmivel nem lövöm fel, csak megfőzöm a sütőtököt leveskockás vízben, pürésítem botmixerrel, parmezán, és kész.
Voltam a blökivel a városban ma délután, vettem vitaminokat, azóta meg itt ülök a kanapén, mandarint eszem, Válást nézek és élvezem, hogy bambulhatok, meg hogy még két teljes napnyi mindenféle munkamentes tevékenység vár rám.
Ez meg az új zoknim a régi macskámmal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése