2017. augusztus 18., péntek

Under the same sun

Olyan jó itthon!

Mondjuk valahogy mindig úgy alakul, hogy pörögni kell, meg menni mindenhova, de már voltam edzeni, elrángattam magammal Phoebe-t is, szerencsére nem tiltakozott nagyon, meg vettem bérletet, hogy muszáj legyen járni - nekem ez nagyon bejön. Elintéztem egymillió dolgot, voltam kozmetikusnál, jártam bent a suliban intézkedni, de a legfontosabb, hogy egy csomó időt töltöttem a családdal. 

A bőröndöm viszont csak kiborítottam a hálóm közepén, mikor hazaértem. Azóta mostam is, de csak egyre nagyobb a halom, mert annyira nagy a kupi a ruhásszekrényemben, hogy nem látom értelmét szépen összehajtogatni a ruhákat és bepakolni a káoszba, de most már tényleg nagyon gáz a helyzet. Még jó, hogy a ruháim nagy része az akasztós részben lóg, az tök jól működik, de a hajtogatós polcokat nem bírom kezelni. Mindenesetre holnap délelőttre az a terv, hogy átnézem az összes polcom tartalmát, kiszelektálom, ami tényleg nem kell, és rendet rakok. Óriási kihívásnak tűnik, és nincs kedvem hozzá, úgyhogy eléggé nehezen szánom rá magam, egész nyáron halasztgattam. Pedig annyira vágyom rá, hogy újra szépen, szín szerint rendszerezve sorakozzanak a ruháim - de most, hogy leírtam, muszáj lesz, ugye. Nyugodtan kérdezzetek rá, hogy kész van-e már. 

Ja, így nézett ki a bőröndöm kint, mielőtt megpróbáltam becsukni: 


Tényleg kétségbeejtőnek tűnt a helyzet, úgyhogy, hogy vicceskedjek, ki is raktam a képet instára is, ahol azonnal jött a feedback egy csomó mindenkitől, hogy a nutella B-readyket, amiket ajándékba (meg magamnak) hoztam, nyugodtan egyem meg mind, mert otthon is lehet kapni. Annyira lúzer vagyok. De végül sikerült becsukni a bőröndöt, és mindent hazahoztam. 


Úgy érzem, ki kell használnom a nyár utolsó perceit, úgyhogy tegnap éjfélkor még a Kisüzemben ittam a fröccsöm a velős pirítós mellé, és holnap estére is összetrombitáltuk az összes környékbeli barátunkat, hogy legyen egy nagy összeröffenés, mielőtt a barátnőnk visszamegy Párizsba -  az ilyen esték hajnalig szoktak tartani. 

Visszatértem a konyhámhoz, meg a milonkás kajákhoz, és akkor hadd debütáljanak az új evőeszközeim, amik a szivárvány minden színében pompáznak: 


Mire hazaértem, apukám csinált nekem egy hatalmas vágódeszkát a munkapult maradék anyagából, a konyhaasztalomon pedig egy csokor virág várt, azt meg anyutól kaptam:



Hát így telik a nyár vége. 

10 megjegyzés:

  1. Nekem ugyanilyen evőeszközkészletem van. Nálunk a szabály az, hogy senkinél sem lehet egyszerre ugyanolyan színű kanál, kés és villa. Tiszta szivárványország az asztal, ha megterítek velük négy főre, plusszban még a tányérok is színesek és mindegyik más színű. Szeretem ♥

    VálaszTörlés
  2. Húú, van ám szìned! A bicós képen látni.😊 A szekrényt rendbevágod pikk-pakk és imádni fogod a rendet és a tisztaságot. Neked ez kell a totátil relaxhez. Több képet a konyháról!!!!!Nagyon kíváncsi vagyok rá. És kérlek add kölcsön a családodat. Szerencsés vagy nagyon velük!!! Jó mulatozást😀

    VálaszTörlés
  3. Nekem a ruhaszelektálás úgy ment, h átjött egy barátnőm és ő nagyon szigorú volt, kidobatott velem rengeteg cuccot, amire azt mondta, h úgysem fogom hordani..közben megittunk egy üveg proseccot, tök jó délelőtt volt :)

    VálaszTörlés
  4. Én is képekért esedezem a felújított konyháról! :)

    VálaszTörlés
  5. Hát amikor kidobálod a ruháidat,lehet szívesen lennék a környéken kukabúvár.:D

    VálaszTörlés
  6. Megkérdezhetem, hogy azok a szuper színes evőeszközeid honnan vannak?
    Annyira szépek, vidámak a képeid, nagyon szeretem őket :)

    VálaszTörlés